Mai cikkünkben a szekrények támakörét járjuk egy kicsit körbe.

Milyet is válasszunk?

Legyen nyitott, vagy zárt, esetleg ezek kombinációja?

Az aktatároló szekrények az úgynevezett euro akták méretére vannak készítve (jobb esetben) és ezeknek a hivatalos megnevezése a szakmában: rendező (valószínűsíthetően az iratrendező szóból ered).

Tehát van 1,2,3,4,5 és 6 rendező magas szekrény. A szekrények jellemző szélessége 80-90 cm. Az Olasz irodabútor gyárak többnyire 90 cm-es szélességgel dolgoznak, míg hazánkban a 80 cm-es szélesség terjedt el.

Ennek is megvan persze a konkrét miértje: a 90 cm-es szélességű szekrényekbe általában 25-28 mm vastag polclapokat tesznek, mert ennek hiányában könnyen behajlana ez a fesztáv.

Az íróasztal kiválasztása döntő lehet az iroda bútorozásakor. Milyet válasszuk? Egyenes legyen, vagy úgynevezett L alakú íróasztal?

Erre a válasz mindenképpen hely és pénztárcafüggő.

Az íróasztal az egyik alapvető bútor, amit minden nap használunk, ennél talán csak az irodaszék a döntőbb.

Manapság már teljesen elterjedtek a lapos monitorok, így az asztalok mérete is lecsökkent. Kedveltebbek az íves, saroklekerekített formák, így nem ütjük be a lábunkat, ha az íróasztal mellett elhaladunk.

Az íróasztal kiválasztásánál az is döntő lehet, hogy egy munkahely, vagy több munkahely lesz összeforgatva, munkahely csoportot kialakítva az íróasztal kombinációkból.

Manapság elterjedőben van az a nézet, hogy az irodaszék is legyen igényesebb, és általában már többet is költenek rá a cégek.

Miért van ez így? Rájöttek, hogy egy minőségi irodaszék jó esetben kedvezően befolyásolhatja a dolgozók munkabírását, míg egy rossz irodaszék hátfájást és gerincproblémákat okozhat.

A cégvezetők tanulván a múlt hibáiból, a mostani egészség "trendekhez" viszonulva úgynevezett szinkronmechanikás irodaszék mellett döntenek egyre nagyobb számban.

A szinkronmechanika értékes része egy irodaszéknek, mert egyszerre (szinkronban) tud mozogni az ülő és a háttámla, így megakadályozza a has összenyomódását előredőléskor, és a gerincre is jótékonyan hat.

Amikor egy vezetői irodát akarunk bebútorozni, kellő körültekintéssel kell eljárnunk, különben pénztárcánk fogja bánni!

Fontos eldöntenünk, hogy milyen összeghatárig akarunk elmenni, és milyen kategóriában szeretnénk ezen célunkat megvalósítani. A százezres nagyságrend gyorsan millióssá válik, így nem árt tudnunk néhány dolgot a vezetői irodabútor beszerzésénél:

Vehetünk Olasz, vagy Német csúcsminőségű irodabútort, de ekkor mélyen a zsebübkbe kell nyúlnunk! Ekkor vegyünk furnér borítású bútorzatot, melyeket festett elemekkel kombinálhatunk.

Vezetői irodabútor vásárlásánál el tudunk képzelni egy szép nagy vezetői íróasztalt, hajlított előlappal, és ívelt vonalvezetésű asztallappal. Egy vezetői irodabútor általában sötétebb tónusú dió, cseresznye vagy mahagóni, mert itt a tekintélyt is illik sugározni.

Ha az iroda elköltözik vagy átalakítják, sokszor praktikus lehet, hogy a beugró falszakaszokat és mélyedéseket beépíttetjük polccal, vagy szekrényekkel.

Természetesen a Magyar helyi viszonyokat figyelembe véve ez nem kis mulatság,ugyanis kis hazánkban a kőművesek még nem tanultak meg egyenes falat húzni!

Ekkor jön az asztalos vagy az általunk kiválasztott irodabútor stúdió képviselője és felméri a terepet, egyeztetjük vele elképzeléseinket és árajánlatot, terveket/rajzokat készít nekünk a beépített szekrény kinézetéről.

Kétféle módon szokták a kivitelezést megoldani a ferde falak miatt (kivéve a mostani újépítésű ingatlan és a gipszkarton falak esetében):

Egyszerűen 5-6 centiméterrel kisebbre csinálják a beépített szerkény külméretét, így az nagy valószínűséggel be fog férni.

A második esetben is kisebbek a szekrény testek, de itt már szándékosan 10-12 cm-rel, hogy mindkét oldalon elmaradjon a faltól 5-6 cm, amit úgynevezett hézaglécekkel  a helyszínen a fal síkját követve becsiszolnak, vagy begyalulnak. 

Természetesen a tetőnél is el kell hagyni 5-6 cm-ert a hatás kedvéért!

Ez a régi kérdés mindannyiunkat foglalkoztatja: Egyedileg gyártassak magamnak szép és igényes irodabútort nem kevés pénzért, vagy vegyem meg ami az utamba esik?

Mindkét alternatívának van létjogosultsága, de éppenséggel lehet ötvözni is a kettő megoldást.

Ha egyedileg gyártatna, akkor természetesen rögtön kiesnek az irodabútor gyárak, mert ezek csak standard, szabvány elemeket gyártanak teljesen kötött méretben és színben. Ekkor megmaradnak a faipari, asztaloscégek-szakemberek, vagy egy stúdión keresztül intézi el magának az ember.

Egyedi megvalósítást általában akkor szoktak javasolni, ha olyan reprezentálási funkciója is van az irodabútornak, amikoris igenis kell hatnia az Ügyfelekre és mutatnia kell annak a vállakozásnak a sikerességét. Ilyenkor megtervezi a belsőépítész vagy lakberendező az irodabútort, és erre kérnek be ajánlatot több cégtől. Szintén egyedi berendezés (költségtakarékosabb verzió) javasolt akkor, amikor teljesen speciális funkciókról, vagy helyi adottságokról van szó (például be kell építeni faltól-falig a falbeugrókat beépített szekrényekkel).

Bizton állíthatjuk, hogy igen, egy szép recepció is beletartozik az irodabútor kategóriába, mert általában ezek gyártását is az irodabútor gyártásra szakosodott cégek végzik.

Ezek lehetnek a cég arculatát és színvilágát tükröző bútorok éppúgy, mint ettől teljesen elrérőek.

Recepcióról beszélhetünk akkor is, ha csak egy sima, vagy L alakú íróasztalra rátesznek egy rátétet, ami a könyöklő, elválasztó és dokumentum tároló funkciót is ellátja egyben. Ebben az esetben görgős konténer is tartozhat ehhez az egyszerű asztalból recepcióvá avanzsált bútoregyütteshez.

Ugyanez elképzelhető dupla munkahely kialakításban is, amikor is 2 asztalt raknak egymás mellé és így látják el a recepció funkciót.

Más a helyzet akkor, ha a recepciónak tükröznie kell a mögötte lévő cégben, vagy szobában dolgozók presztizsét is.

Ez lehet egy jól menő brókercégen keresztül a vezérigazgatósági titkárságig bezárólag mindenféle.

Ezek a recepciók már egyedileg vannak megtervezve, és többszázezertől milliós nagyságrendig terjedhet az áruk. Függ ez a felhasznált anyagoktól és a kivitelezés bonyolultságától egyaránt.

Ez a régi kérdés mindannyiunkat foglalkoztatja: Egyedileg gyártassak magamnak szép és igényes irodabútort nem kevés pénzért, vagy vegyem meg ami az utamba esik?

Mindkét alternatívának van létjogosultsága, de éppenséggel lehet ötvözni is a kettő megoldást.

Ha egyedileg gyártatna, akkor természetesen rögtön kiesnek az irodabútor gyárak, mert ezek csak standard, szabvány irodabútor elemeket gyártanak teljesen kötött méretben és színben. Ekkor megmaradnak a faipari, asztaloscégek-szakemberek, vagy egy stúdión keresztül intézi el magának az ember az irodabútor készíttetést.

Egyedi megvalósítást általában akkor szoktak javasolni, ha olyan reprezentálási funkciója is van az irodabútornak, amikoris igenis kell hatnia az Ügyfelekre és mutatnia kell annak a vállakozásnak a sikerességét. Ilyenkor a belsőépítész vagy lakberendező által megtervezett irodabútor az amire bekérnek több árajánaltot a gyártó cégektől.

Szintén egyedi irodabútor (költségtakarékosabb verzió) javasolt akkor, amikor teljesen speciális funkciókról, vagy helyi adottságokról van szó (például be kell építeni faltól-falig a falbeugrókat beépített szekrényekkel).